A párbaj


- Szerintem, ez egy rendkívül ostoba ötlet! Hiába hiszed, hogy az öcséd, Ő egy sith, Mester!
- Nem emlékszem mikor kértem ki a véleményed, Corran.
- Régen, Mester, pedig néha nem ártana!
Remad mosolyogva nézett dacos tanítványára, aki pedig durcásan összefonta karjait a mellkasán. Magas, széles vállú, fiú volt, barna, félhosszú hajjal, és ugyanilyen színű szemekkel. Szokás szerint, ma is elfelejtett borotválkozni, így erős borosta nőtt arcára, amely furcsamód még jól is állt neki. A jedik tunikáját viselte, de néhány változtatást végzett rajta, mint például a vállat, felkart, és alkart védő, rohamosztagos páncél darabjainak felszerelése. A derekán széles bőröv feszült, amelyre táplálék, és vitaminkapszulák mellett egy kis szerelőkészlet, és lézerkardja is fel volt erősítve. Az öltözetet, egy barna, strapabíró csizma tette teljessé. Hét évvel volt fiatalabb, mint Remad, ennek köszönhetően, minden tisztelete ellenére, gyakran bírálta felül a kapott parancsot, vagy vitatkozott mestere elképzeléseivel. Ez is egy ilyen eset volt, bár Remadot ez már nem zavarta, inkább szórakoztatta. Nagyon emlékeztette önmagára, és az együtt töltött éveik alatt nagyon megkedvelte az önfejű, de végtelenül jólelkű fiút. Felkészült rá, hogy most megpróbálkozik egyik békítő cselfogásával:
- Ha a hajó a közelünkbe ér, a radar jelezni fogja. Mit szólnál egy gyors párbajhoz?
Corran felemelte fejét, majd elvigyorodva ennyit szólt:
- Csak ha nem félsz, hogy kikapsz mester! – Mondta csipkelődve, és már nyúlt is a kardjáért.
- Nem félek én semmitől. – Mondta játékosan Remad, majd aktiválta a saját kardját.
Megálltak egymással szemben, majd Corran előhívta a tanultakat, és tanulmányozni kezdte Remad alapállását. Könnyen rájött, hogy mivel a Remad által viselt páncél nagyban korlátozza, nem tudhat túl sok formát vegyíteni, ezért a stílusa vagy a Shii-Cho, vagy Soresu. Miután az alapállás szerint behatárolta, a stílust, elhatározta, hogy a Makashi formát alkalmazza ellene. Jobb kezébe vette a kardot, majd aktiválta a kék lézerpengét, majd tett néhány lépést az ellenfél felé, azután villámgyorsan elmozdult jobb felé, és Remad középvonalára koncentrálva lesújtott. A kardok szikrát vetve összeakadtak, ahogy Remad könnyedén védte a támadást. Corran taktikát váltott, szabad bal kezével megragadta Remad vállát, majd nagy lendülettel átugrott a feje fölött, a kardok összeakadását kihasználva az ellenfél nyaka felé rántva a keletkezett keresztet. Remad cselt alkalmazott, kirántotta vállát az erős szorításból, majd inaktiválta a kardját, csak hogy egy pillanattal később újra bekapcsolja, és megfordulva szembenézzen tanítványával. Corran meglepett volt. Biztossá vált abban, hogy rosszul becsülte meg a páncél súlyát, és a viselőjének korlátait. Stílust váltott: az Atarut még nem sajátította el teljesen, de úgy érezte, képes lesz elégséges fokon használni, és megítélése szerint ez bőven elég lesz. Megindult, egy ugrást követően pedig színlelt támadást intézett Remad balja felé. Ő azonban nem ugrott be a cselnek: a támadás irányába húzódott, összezavarva ezzel Corrant, aki megpróbált elmozdulni, de későn reagált, Remad megragadta a bal kezét és lerántotta, megtörve ezzel a támadás lendületét. A háta mögé tekintett, remélve, hogy meglátja tanítványának bosszús tekintetét, azonban csalódnia kellett: Csak a csizmás talpait látta, ahogy szélsebesen közelítenek a háta felé. Nem volt ideje reagálni, ezért a támadás teljes ereje érte, és méterekre repítette. Meglepődött, nem gondolta volna, hogy tanítványa ötvözi az Erő-használatot a fizikai erővel. Feltápászkodott, szembefordult tanítványával. Vagyis szembefordult volna, de Corran nem volt sehol. Az Erő rezdüléseiből kikövetkeztette, hogy ha nem akar komolyabban megsérülni, gyorsan a feje fölé kell emelnie kardját. Így tett, éppen idejében, hogy kivédjen egy erős támadást. Arra gondolt, hogy ha nem tudná, hogy ő tanította a fiút, biztos, hogy kettejük harcakor ez jutna eszébe. Álltak, összemérve erejüket, tartva a kardokat, míg végül szinte egyszerre vették el a kardjaikat, inaktiválták, majd elhelyezték öveiken a halálos fegyvereket.
- Huh… Te edzettél? – Kérdezte Corran lihegve, és jól láthatóan megizzadt.
- Nem, születésemtől fogva ilyen erős vagyok. - Válaszolt vigyorogva Remad, minden fáradtság jele nélkül. – Sokat fejlődtél kölyök.
- De megint nem tudtalak legyőzni. – Mondta csalódottság nélkül, mintegy megállapítás szinten.
- Ha le tudnál, Te lennél a mester, nem én. – Válaszolt Remad jókedvűen.
Hirtelen megszólalt Corran komlinkje:
- Itt Corran Katarn. – Szólt bele. Szinte azonnal, egy női hang válaszolt, és Remad bár nem hallotta az üzenetet, Corran reakcióiból kikövetkeztette a hívó kilétét. Mikor az üzenet véget ért, látva tanítványa sietős mozdulatait rákérdezett:
- Mi történt?
- A bázisra betörtek a karthok. Az emberek néhány más állatot is láttak.
- Tudod kezelni a helyzetet?
- Azt hiszem. Csak néhány állat.
- Azért vigyázz… - De Corran már, a jedik sebességét használva elrobogott a bázis felé.
Ebben a pillanatban megszólalt a radar helyzetjelzője, idegen légjárművet jelezve. Remad felemelte elektortávcsövét, majd megszemlélte a nemépp kicsi, de nem is nagyméretű siklót, ami elég messze járt, mert a nagyteljesítményű távcsövön is nagyon kicsinek látszott. Minden normálisnak látszott, ám hirtelen, mintha a sikló megrázkódott volna. Az ez követő pillanatban hatalmas lángnyelvek kíséretében levált a sikló teteje, majd a gép meredeken zuhanni kezdett. Követte a szemével, míg be nem csapódott. Elemelte szemétől a távcsövet, szívébe félelem markolt bele. Nem mérlegelt, csak megragadta az egyik konzol mellett heverő hátrakétáját, a páncéljához erősítette, sietve fejére húzta sisakját, majd elrugaszkodva maga mögött hagyta a leszállóplatformot, és elrepült a zuhanás helye felé.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kisregenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr661550116

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása